A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kukorica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kukorica. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 12., szerda

Tejszínes-kukoricás csirke

Az idejét sem tudom, mikor történt velem ilyen utoljára. Igazi örömfőzés; nem muszájból/éhségből/kötelességből, hanem alkotási hévtől fűtve. :) Ma meló közben bevillant egy kép egy tál illatos rizsről, rajta sárgásan-kukoricásan gőzölgő szaftos csirkedarabkákkal... Rögtön tudtam, hogy ebből valami jót kell kifőznöm. Végeztem némi előtanulmányt a hozzávalók tekintetében (elolvastam pár receptet, de egyik sem tetszett igazán), aztán hazafelé jövet összevásároltam mindenfélét a bótban, amiről azt gondoltam, jól jöhet a megálmodott kreálmányhoz.

Ezek voltak a hozzávalók:
  • 1 kg körüli csirke felsőcomb filé (mert ez hús ízű, nem úgy, mint a csémell!),
  • 1 közepes póréhagyma,
  • 0,5 l laktózmentes habtejszín (tekintettel a férjre, mert baromi kedves vagyok!),
  • 1 doboz kukoricakonzerv,
  • 8 gerezd fokhagyma,
  • valamennyi fehérbor,
  • olaj, só, picike liszt.

És a roppant bonyolult művelet:
  1. Felkarikáztam a pórét, pici olajon fedő alatt megpároltam. Aztán belezúdítottam az összezúzott fokhagymát. Öntöttem alá egy löttyenetnyi bort, és így pároltam tovább pár percig.
  2. Ezalatt csíkokra vágtam a combfiléket. Amikor a hagyma már kellően megpuhult, beledobtam a csíkozott husit, picit pirítgattam, aztán öntöttem alá még egy kis borot, sóztam, lefedtem és így pároltam tovább. (Ekkor már brutális illatok keringtek a levegőben).
  3. Kb. fél órát vagy kicsit többet pároltam így (hiszen a combnak több idő kell, mint a mellyehusinak), aztán levettem a fedőt, feljebb emeltem a gázt, és hagytam, hogy a szaft nagy része elpárologjon, de azért nem mind, mert isteni finom volt! :)
  4. Szórtam rá úgy 2 csapott evőkanál lisztet, picit összeforgattam a hússal, hogy megkapja a hő a lisztet, aztán ráöntöttem a tejszínt. Nem is kellett rá mind a fél liter, mert úgy már nagyon lucskos lett volna. Összerottyantottam és tökéletes lett, pont jó szaftos. Ahogy a délelőtti éhemben megálmodtam.
  5. Rizst főztem hozzá.
Aztán nem bírtam ki, és addig kóstolgattam, amíg jól megégettem a nyelvem. De muszáj volt, mert fantasztikus lett! 

Fotózni viszont lusta voltam. Majd. Egyszer.

Egészségünkre! :P



2012. október 18., csütörtök

Pizzás csiga

Mostanában rákaptam arra, hogy vacsorára valamit süssek. Annyira, de annyira untuk már a kenyér-felvágott kombót, hogy kínunkban már azt sem tudtuk, mit együnk vacsorára. Aztán sütöttem muffint, meg boci szeletet, aztán pizza-papucsokat, meg tojáslepényt. Bármit, csak ne kelljen a kommersz kaját enni. Pizzás csigát is csináltam már korábban, de akkor nem nagyon sikerült (kiszáradt a tészta, kevés volt a krém, úgy az egész nem volt nagy élmény), de most újra megpróbálkoztam vele, és olyan jól sikerült és olyan gyorsan elfogyott, hogy már csak a maradékot tudtam lefényképezni! :))) Még Marci is bevágott belőle vagy 3-4 db-ot, pedig ő aztán igazán nem az a nagyétkű gyerek!!!

Hozzávalók a tésztához:
  • 50 dkg liszt,
  • 2 dl meleg tej,
  • 1 kk cukor,
  • 2,5 dkg élesztő,
  • 1 kk só,
  • 2 kk pizzafűszer,
  • 2-3 evőkanál olaj (olíva),
  • kb. 1 dl meleg víz.
A krémhez:
  • melegszendvicskrém (most hamburgeres volt, de lehet bármilyen - szerintem ez volt a legjobb),
  • morzsolt kukorica,
  • egyébként tehető bele bármi: sonka, kockázott bacon, lila hagyma, kolbász, gomba, stb.,
  • reszelt sajt.
Elkészítése:
  1. A meleg, cukros tejbe belemorzsolom az élesztőt.
  2. Amíg az élesztő felfut, a liszthez hozzákeverem a sót és a pizzafűszert. Kis fészket fészkelek, ebbe öntöm az élesztős tejet.
  3. Begyújtom a sütőt (5-ös fokozat, és majd amikor betolom a csigákat, visszaveszem 4-esre!)
  4. Rákotrom a lisztet, nagyjából összegyúrom, közben hozzáöntöm a meleg vizet is.
  5. Gyúrás közben adagolom hozzá az olajat. Előbb a kelesztőtálban, majd a konyhapulton jó alaposan összegyúrom a tésztát - ettől lesz laza és lyukacsos.
  6. A kelesztőtálat a tűzhelyre teszem. Alulról melegíti a sütő, és szépen megkel a tészta (most valamiért nagyon lassan kelt, majd' egy óráig tartott, de egyébként 20-30 percnél nem kell neki több).
  7. Ha megkelt, vékonyra kinyújtom (fél cm), és megkenem a melegszendvicskrémmel, rászórom a kukoricát és feltekerem, mint a beiglit.
  8. 2 cm széles csigákat vágok, szilikonlapos tepsibe teszem, egymástól normális távolságra, hiszen még a sütőben is kelnek.
  9. Lelapítom a csigákat (hiszen csigák lesznek, nem emeletes házak), és mindegyiknek a tetejét megszórom reszelt sajttal (egyszerre nem férnek be a nagy tepsibe! kb. 20-22 db lesz.)
  10. A sütőben a felső sín alatti pöcökre teszem a tepsit, és 15 perc alatt készre sütöm.
Mondom, már csak a maradékot sikerült fotóznom! :)))
Isteni finom! Hozzá egy finom meleg tea (a sütés 15 perce alatt bőven elkészül), és kész is a kiváló, nem kommersz hétköznapi vacsora!

Egészségünkre! :P



2012. május 23., szerda

Kukoricafőzelék

Bizarr, mi? Pedig nagyon is finom! Főleg az olyan malacoknak, mint én, akik egyébként is imádják a kukoricát (főve, sütve, pattogtatva, pizzán, rizsben, salátában...). És mivel a tegnapi, piacramenős napot végigszakadta az eső, és ezért ki sem tudtuk dugni az orrunkat a lakásból (max. az erkélyig merészkedtünk), nem tudtunk semmiféle friss főzeléknekvalót beszerezni, hát maradt a Jolly Joker kukoricafőzelék - ami nem zöld, tehát nem fájdul a szívem, hogy mirelitből főzök, amikor itt a zsenge zöldség idénye.

A kukoricafőzelék is a babakajás időszakból származik, amikor kaptam egy szuper szakácskönyvet összegyűjtögetett babakajákból, és ebben volt ez a csemege is.

Hozzávalók (a mi családunk igényei szerint):
  • 1,5 kg mirelit csemegekukorica,
  • 4-5 evőkanálnyi olivaolaj (vagy margarin, de ezt nem annyira szeretem),
  • 3 evőkanál liszt,
  • 1/2- 3/4 liter tej,
  • 2-3 dl tejszín,
  • só, bors, petrezselyem.
Elkészítés:
  1. Fazékban (nem lábasban, mert abba nem fér! már többedszer jártam meg ezzel!!!) felmelegítem az olajat, illetve megolvasztom a margarint, és rászórom a fagyott kukoricát. Először fedő nélkül a zsiradékon felolvasztom, majd megpárolom. Mivel a kukorica eleve főtt, ez nem tart tovább 5-10 percnél!
  2. Rászórom a lisztet, összekeverem vele, majd felöntöm a tejjel és a tejszínnel. Jó alaposan összekeverem, hogy a liszt csomómentesen eltűnjön a lisztben-tejszínben, és főzelék sűrűségűre főzöm.
  3. Sóval, borssal (legjobb, ha fehér, mert akkor nem látszik a fehéres főzelékben) és petrezselyemmel ízesítem.
Feltétnek bármi jöhet, virsli, fasírt, tükörtojás, vagy ami éppen eszembe jut.

Mindezt leírni majdnem tovább tartott, mint megfőzni! :))) Már mehetünk is a játszira!

Egészségünkre! :P