2014. június 4., szerda

Tojássaláta

A minap az egyik kolléganőm (paleós diétán van egyéb egészségügyi okok miatt) tojássalátát rendelt valami rántott cuccal egy kajarendelős cégtől, de nagy csalódás volt neki. Már ekkor elkezdett motoszkálni a fejemben egy tojássaláta készítés ötlete, hiszen annyira egyszerűnek tűnik. Aztán tegnap a helyi visszafelé-ABC-ben láttam a csemegepultban tojássalátát, és megelégeltem a dolgot. Gyorsan körülnéztem tojássaláta-recept fronton, és kiválasztottam egyet, ami magát szerényen "A saláták királyának" aposztrofálta. Nahiszen! Aztán elkészítettem, kis módosítással, elhagyva belőle ezt, beletéve azt, és kénytelen vagyok elismerni, hogy a címke nem volt nagyzolás. Ez a saláta egyszerűen isteni! Le is írom gyorsan, hogy máskor is ihletet adjon! :)

Hozzávalók:
  • 6 db keményre főzött tojás,
  • 1 picike fej lilahagyma (gondolom, újhagymával is finom lehet),
  • 1 db finom, érett paradicsom,
  • 2 db virsli (tegnapról megmaradt, hát azt is belevagdostam),
  • 1-2 gerezd fokhagyma (vagy fokhagyma granulátum - ez a gyorsabb! :) ),
  • 1 dl(?) majonéz (történetesen zöldfűszeres majonéz volt itthon),
  • 2 dl(?) tejföl,
  • 1 teáskanál mustár,
  • 1-2 evőkanálnyi burger szósz (Lidl-ből szerezzük be, isteni!)
  • só, bors
Elkészítése:
  1. Keményre főzöm a tojcikat (jó keményre, vagyis ez olyan 10 perces-féle).
  2. A majonézt, tejfölt, mustárt, burger szószt krémesre keverem.
  3. A hagymát alig látható méretű kockákra vágom, de tényleg, annál jobb, minél kisebb! A paradicsomot is picike kockákra, a virslit hosszában négybe és úgy kockákra.
  4. Hármas pontban részletezett kockákat belekeverem a majonézes trutyiba. Sózom, borsozom, fokhagymázom. (Ha egész fokhagymát használok, akkor azt is belenyomom. Egyébként megszórom a granulátummal.) Az egész trutymót alaposan összekeverem.
  5. A tojásokat meghámozom, hosszában négybe, majd keresztben is négybe vágom, és beleforgatom a trutymóba.
  6. Jó két órára be a hűtőbe (egy egész éjszakás állás sem árt neki).
  7. A kellő időben jóízűen elfogyasztom. Lehet köret pl. rántott husi mellé. Vagy főétel és köretnek valami kenyérféle.
  8. (Legközelebb talán egy kis friss bazsalikomot is teszek bele.)
 Ennyiség. Laktató. Tápláló. Isteni! :)

Egészségünkre! :P


2014. március 12., szerda

Tejszínes-kukoricás csirke

Az idejét sem tudom, mikor történt velem ilyen utoljára. Igazi örömfőzés; nem muszájból/éhségből/kötelességből, hanem alkotási hévtől fűtve. :) Ma meló közben bevillant egy kép egy tál illatos rizsről, rajta sárgásan-kukoricásan gőzölgő szaftos csirkedarabkákkal... Rögtön tudtam, hogy ebből valami jót kell kifőznöm. Végeztem némi előtanulmányt a hozzávalók tekintetében (elolvastam pár receptet, de egyik sem tetszett igazán), aztán hazafelé jövet összevásároltam mindenfélét a bótban, amiről azt gondoltam, jól jöhet a megálmodott kreálmányhoz.

Ezek voltak a hozzávalók:
  • 1 kg körüli csirke felsőcomb filé (mert ez hús ízű, nem úgy, mint a csémell!),
  • 1 közepes póréhagyma,
  • 0,5 l laktózmentes habtejszín (tekintettel a férjre, mert baromi kedves vagyok!),
  • 1 doboz kukoricakonzerv,
  • 8 gerezd fokhagyma,
  • valamennyi fehérbor,
  • olaj, só, picike liszt.

És a roppant bonyolult művelet:
  1. Felkarikáztam a pórét, pici olajon fedő alatt megpároltam. Aztán belezúdítottam az összezúzott fokhagymát. Öntöttem alá egy löttyenetnyi bort, és így pároltam tovább pár percig.
  2. Ezalatt csíkokra vágtam a combfiléket. Amikor a hagyma már kellően megpuhult, beledobtam a csíkozott husit, picit pirítgattam, aztán öntöttem alá még egy kis borot, sóztam, lefedtem és így pároltam tovább. (Ekkor már brutális illatok keringtek a levegőben).
  3. Kb. fél órát vagy kicsit többet pároltam így (hiszen a combnak több idő kell, mint a mellyehusinak), aztán levettem a fedőt, feljebb emeltem a gázt, és hagytam, hogy a szaft nagy része elpárologjon, de azért nem mind, mert isteni finom volt! :)
  4. Szórtam rá úgy 2 csapott evőkanál lisztet, picit összeforgattam a hússal, hogy megkapja a hő a lisztet, aztán ráöntöttem a tejszínt. Nem is kellett rá mind a fél liter, mert úgy már nagyon lucskos lett volna. Összerottyantottam és tökéletes lett, pont jó szaftos. Ahogy a délelőtti éhemben megálmodtam.
  5. Rizst főztem hozzá.
Aztán nem bírtam ki, és addig kóstolgattam, amíg jól megégettem a nyelvem. De muszáj volt, mert fantasztikus lett! 

Fotózni viszont lusta voltam. Majd. Egyszer.

Egészségünkre! :P



2013. február 27., szerda

Bacon-be göngyölt májci

Ahhoz képes, hogy csak néhány éve eszem meg a májat, és csak egy-két éve eszem meg időnként szívesen is, ez a verziója az első falatra a kedvencemmé vált. Nem is értem, miért készítem ritkán, pedig ráadásul még gyorsan is megvan!! Az előkészület kb. 15 perc, a sütés meg úgy 30-35 perc (ami alatt pont le lehet törölgetni a nappaliban a szekrényt, virágzuhanyozással együtt! :D).

Hozzávalók:
  • kb. 1 kg nettó csirkemáj (gondolom, kacsából még jobb! a libába bele sem merek gondolni!!!),
  • szeletelt bacon szalonna (hogy súlyra mennyi, azt nem tudom, mert minden májra jut egy szelet; bár most legutóbb kénytelen voltam néhány csíkot hosszában megfelezni, mert a 2 csomag kevésnek bizonyult),
  • néhány gerezd fokhagyma (kb. 5-6 db),
  • morzsolt majoránna,
  • picike zsír (most házi sütésű csirkezsírral készült, de itt is nyerő lehet a kacsa, vagy a libazsír - ami szintén lehet sk!).

Elkészítése:
  1. Bekapcsolom a sütőt, kb. 180-200 fokra. Felszeletelgetem a fokhagymagerezdeket.
  2. Minden egyes májdarabba teszek néhány szelet fokhagymát (most kettő-kettő jutott, de bizony kevésnek bizonyult!), megszórom egy kevés majoránnával és körbetekerem a baconszalonnával. Fogpiszkálóval (ami hivatalosan a fogvájó nevet kapta a keresztségben, de ki az a barom, aki egy darabka fával akarja vájni a fogait???) megtűzöm.
  3. Az összeset tepsibe rendezem, körépotyogtatom a zsírt (nem sokat, 5-6 teáskanálnyi bőven elegendő), rászórom a maradék fokhagymát.
  4. Fedetlenül betolom az egészet a sütőbe, és 20-30-35 percig puhára sütöm úgy, hogy azért a szalonnának legyen ideje megpirulni-ropogósodni egy kicsit (az idő a hőfoktól függ), de ne égjen meg a máj. Kész.
Valószínűleg hagymás törtkrumplival a legjobb, de most nem volt se kedvem, se időm a krumplival pepecselni, úgyhogy a szuper-tuper rizsfőző főzött nekünk fincsi zöldséges rizsát, azzal ettük. Senki nem panaszkodott! :)))

Egészségünkre! :P



2013. február 20., szerda

Sült oldalas - sütőzacskóban sütve

A piacon járva, a kedvenc hentesbácsimnál egy gyönyörűszép oldalas szemezett velem. Olyan gyönyörű szép volt, hogy megszólalt, és azt mondta: "vegyél meg, vigyél haza, süssél meg!" Hát jó, gondoltam, ebből nagy baj nem lehet. Különben is, az idejét sem tudom, mikor ettem utoljára oldalast, mert szerintem én még nem készítettem soha, akkor valószínűleg még anyu sütött utoljára, annak meg legalább 7! éve már...

Tehát megvettem, hazahoztam és nekiláttam, hogy megsüssem. De hogy? A hagyományos verzió szerint oldalast feldarabol, besóz, tepsibe tesz, köré három tonna zsír és gyakran locsolgatva megsüt. Na ehhez több okból sem volt kedvem, először is, a locsolgatás ellenére is kiszáradt, amiket eddig sütöttem, másrészt csak rágondoltam a zsírban ázó száraz húsdarabokra, és már előre utáltam.

Aztán felgyulladt a fejemben a fény! SÜTŐZACSKÓ! Ha a csirkével működik, miért ne működne a malaccal? Legfeljebb tovább sütöm. Így lett az alábbi recept (amivel együtt valószínűleg a spanyolviaszt is feltaláltam!)

Hozzávalók:
  • kb. 1,5 kg gyönyörű oldalas (nagyon húsos, alig zsíros),
  • 8 gerezd fokhagyma - tüskékre vágva,
  • 2 fej vöröshagyma,
  • 1 db sütőzacskó,
  • só.
Elkészítése:
  1. A husit kb. 3 csontonként feldarabolom.
  2. A fokhagymagerezdeket tüskékre vagdosom. Az oldalas húsába kis "zsebeket" szúrok egy jó éles és hegyes késsel, és oda betűzködöm a fokhagymatüskéket. A husikat besózom.
  3. A vöröshagymákat félbevágom és papírvékony szeletekre vágom. A felét beleszórom a sütőzacskóba.
  4. Rápakolom a husikat, rászórom a maradék hagymát, és a zacskót jól bekötözöm. Aztán hústűvel megszurkálom. (Még egy pillanatig vacilláltam, hogy öntsek-e a zacskóba egy-két deci sört, de aztán nem mertem, nem tudom, hogy viselkedik a folyadék a zacsiban. Pedig biztosan megbolondította volna rendesen.)
  5. Kb. 1,5 óráig sütöm (ennek a hagyma nem annyira örült, mert kicsit megégett, de a husi pont jó puha és porhanyós lett). Utána az egészet átteszem egy tepsibe, és még kb. 10 percig pirítom, hogy színe is legyen, de ne sokáig, hogy nehogy kiszáradjon.
Jelen esetben majoránnás krumplifőzelékkel ettük (szerintem a sült oldalas amúgy is inkább főzelékekhez illik). Mmmm, isteni finom volt (és nem különben egészséges is)!

Egészségünkre! :P



2012. október 20., szombat

Hurka hentesbácsi módra

Lehet, hogy ezzel most felfedeztem a spanyol viaszt, és rajtam kívül eddig is mindenki így készítette, de én csak most hallottam ezt a receptet. Úgy történt, hogy hurkát vettem a piacon, és a kedvenc hentesbácsim azt ajánlotta, hogy terítsek savanyú káposztát a hurka alá, és azzal együtt pároljam, majd süssem meg. Hozzátette, ha így készítem, soha többé nem akarom majd máshogy. Így aztán egy füst alatt a köret is megvan. És még azt is elmondta, melyik néninél vegyem a káposztát - ebben egyezett az ízlésünk, mert már jó ideje csak ehhez a nénihez járok savanyúságért.

Hozzávalók:
  • 2-2 szál májas és véres hurka,
  • 1 pár sütőkolbász,
  • kevés zsír (a tepsi kikenéséhez),
  • kb. 1 kg savanyú káposzta.

Elkészítése:
  1. Kikenem zsírral a tepsit (jó hír, hogy nem kell egy fél kiló zsírt belerakni, aminek a háromnegyede aztán a szemétben végzi, mert nem eszünk meg ennyi zsíroskenyeret ezer év alatt sem). Kb. 2 evőkanál elég is volt (sajnos, nem volt itthon sertészsír, viszont még a jó múltkorában, amikor aprólékos zöldséglevest főztem, a csirkéből annyi zsírt ki tudtam sütni, hogy egy kis tálkában eltettem a hűtőbe. Hát ennek a felét kapartam bele a tepsibe. Gondoltam, nem fog a disznó összeveszni a csirkével!?)
  2. A savanyú káposztát szép egyenletesen beleterítem a tepsibe. Elrendezem rajta a hurkákat meg a kolbászokat. Hústűvel jól megszurkálom őket, hogy ne robbanjanak fel (teljesen hatástalan művelet volt, a hurkák felrobbantak, és kifolytak a bélből, egyedül a kolbászok maradtak egyben; sebaj, csupán esztétikai veszteség ért! :) ). Aláöntök még úgy egy bő deci vizet.
  3. Alufóliával lefedem, és kb. 45 percig fólia alatt párolom. Utána leveszem a fóliát, és készre sütöm, kb. újabb 15 percig. (Végre egy olyan kaja, ahol a tevékeny elkészítésére fordított idő, és az elfogyasztására fordított idő közül az előbbi a rövidebb. Kb. 3 percet vesz igénybe, és ebben már benne van az is, hogy kinyitom a hűtőajtót és elmosom a hústűt! :D)
Külcsín: 4-es, a felrobbant hurkák miatt, de a káposzta gyönyörű rozsdás színt kapott a hurkalétől.
Belbecs: 5-ös, a hurka nem száradt ki, viszont istenien átsült, és egy picit átvette a káposzta ízét is. A káposzta pedig omlósra párolódott, és átvette a hurka ízét is.

Megállapítható, hogy a végeredmény mennyei! Értem már, miért kérdezte a hentes bácsi, hogy mikor készítem el a hurkát, mert szívesen eljönne leellenőrizni, hogy mindent jól csináltam-e? :))) Nem mellékes fő szempont az is, hogy nem kellett külön a pároltkáposztával bíbelődnöm. Igaz, nem lila, meg nem az a hagyományos ecetes-hagymás, de kétségtelenül finom!!! :))) Ezentúl csak így csinálom (meg is mondom majd a hentes bácsinak, hogy vártuk a hurkával, de nem jött kóstolni! :D)!!!

Egészségünkre! :P



2012. október 18., csütörtök

Pizzás csiga

Mostanában rákaptam arra, hogy vacsorára valamit süssek. Annyira, de annyira untuk már a kenyér-felvágott kombót, hogy kínunkban már azt sem tudtuk, mit együnk vacsorára. Aztán sütöttem muffint, meg boci szeletet, aztán pizza-papucsokat, meg tojáslepényt. Bármit, csak ne kelljen a kommersz kaját enni. Pizzás csigát is csináltam már korábban, de akkor nem nagyon sikerült (kiszáradt a tészta, kevés volt a krém, úgy az egész nem volt nagy élmény), de most újra megpróbálkoztam vele, és olyan jól sikerült és olyan gyorsan elfogyott, hogy már csak a maradékot tudtam lefényképezni! :))) Még Marci is bevágott belőle vagy 3-4 db-ot, pedig ő aztán igazán nem az a nagyétkű gyerek!!!

Hozzávalók a tésztához:
  • 50 dkg liszt,
  • 2 dl meleg tej,
  • 1 kk cukor,
  • 2,5 dkg élesztő,
  • 1 kk só,
  • 2 kk pizzafűszer,
  • 2-3 evőkanál olaj (olíva),
  • kb. 1 dl meleg víz.
A krémhez:
  • melegszendvicskrém (most hamburgeres volt, de lehet bármilyen - szerintem ez volt a legjobb),
  • morzsolt kukorica,
  • egyébként tehető bele bármi: sonka, kockázott bacon, lila hagyma, kolbász, gomba, stb.,
  • reszelt sajt.
Elkészítése:
  1. A meleg, cukros tejbe belemorzsolom az élesztőt.
  2. Amíg az élesztő felfut, a liszthez hozzákeverem a sót és a pizzafűszert. Kis fészket fészkelek, ebbe öntöm az élesztős tejet.
  3. Begyújtom a sütőt (5-ös fokozat, és majd amikor betolom a csigákat, visszaveszem 4-esre!)
  4. Rákotrom a lisztet, nagyjából összegyúrom, közben hozzáöntöm a meleg vizet is.
  5. Gyúrás közben adagolom hozzá az olajat. Előbb a kelesztőtálban, majd a konyhapulton jó alaposan összegyúrom a tésztát - ettől lesz laza és lyukacsos.
  6. A kelesztőtálat a tűzhelyre teszem. Alulról melegíti a sütő, és szépen megkel a tészta (most valamiért nagyon lassan kelt, majd' egy óráig tartott, de egyébként 20-30 percnél nem kell neki több).
  7. Ha megkelt, vékonyra kinyújtom (fél cm), és megkenem a melegszendvicskrémmel, rászórom a kukoricát és feltekerem, mint a beiglit.
  8. 2 cm széles csigákat vágok, szilikonlapos tepsibe teszem, egymástól normális távolságra, hiszen még a sütőben is kelnek.
  9. Lelapítom a csigákat (hiszen csigák lesznek, nem emeletes házak), és mindegyiknek a tetejét megszórom reszelt sajttal (egyszerre nem férnek be a nagy tepsibe! kb. 20-22 db lesz.)
  10. A sütőben a felső sín alatti pöcökre teszem a tepsit, és 15 perc alatt készre sütöm.
Mondom, már csak a maradékot sikerült fotóznom! :)))
Isteni finom! Hozzá egy finom meleg tea (a sütés 15 perce alatt bőven elkészül), és kész is a kiváló, nem kommersz hétköznapi vacsora!

Egészségünkre! :P



2012. október 9., kedd

Gyerekek, gyerekek szeretik a TELEC-et! :))) - avagy a házi sósperec

Hát az úgy volt, hogy nem volt sehogy. Reggel kaptam egy hírlevelet, amiben háziperec receptet ajánlgattak. Aztán rákerestem, és ezt a recipét találtam a Mindemegettén (EDIT1960 konyhájából). Láttam, hogy nem túl bonyolult, itthon minden megvan hozzá, pofonegyszerű és gyorsan készen van, és még a gyerekek is gyurmázhatnak egyet a tésztával kedvükre. (Akkor még nem sejtettem, hogy nem is olyan könnyű ebből a tésztából hurkákat gyurkázni, de azért megoldottuk!) Szóval, ímhol a TELEC (Pepe nyelven perec), Kukta Marci és Kukta Emi segítségével!

Hozzávalók (16 db lett!):
  • 50 dkg liszt,,
  • 2,5 dl tej,
  • 2,5 dkg élesztő,
  • 1 evőkanál cukor,
  • 1/2 evőkanál só,
  • 0,7 dl olaj,
  • 1 egész tojás.
A sócsepegtetéshez:
  • 1,5 evőkanál liszt,
  • 1 evőkanál só,
  • víz.


Elkészítése:
  1. Az élesztőt felfuttatom a cukros tejben. Addig a lisztet összekeverem a sóval. Közben bekapcsolom a sütőt (5-6 fokozat közé, kb. 230 fokon kell sütni!).
  2. A lisztbe kis fészket fészkelek, beleöntöm az élesztős tejet. Nagyjából összegyúrkodom. Közben hozzáöntögetem az olajat és jó alaposan összegyúrom (hihetetlen gyorsan összeáll!).
  3. Kelesztőtálba teszem, ezt a melegedő tűzhelyre állítom, és kb. 10-15 perc múlva már pukkan is. Óvatosan összenyomkodom, és 16 egyenlő darabkára szaggatom.
  4. A darabkákat jó hosszúra kisodrom (kicsit nehéz sodorgatni, mert állandóan elcsúszik, és elég rugalmas a tészta, visszaugrik, de meglepő módon Marci mégis kitartóan sodorgatott, meg formázta a pereceket).
  5. Perecformákat hajtogatok, a végeket és a kereszteződéseket összenyomom (esetleg egy kicsit ott bevizezem, hogy összetapadjanak).
  6. Szilikonlapos tepsibe teszem (így nem kell olajozni!), megkenem az egész tojással (mármint, nem héjastul, hanem a feltört-összekutyult tojással :P) és betolom a sütőbe (most a második legmagasabb sínbe toltam a tepsit).
  7. Közben összekeverem a lisztet a sóval, és annyi vízzel, hogy már folyós, de ne túl cseppfolyós masszácskát kapjak.
  8. Amikor színesednek a perecek, rájuk csöpögtetem a sós trutyit, és pár percre visszatolom sülni. De már ne sokáig, nehogy kiszáradjanak! Kéééész! :)))


Vacsorára citromos gyümölcsteával, reggelire pedig meleg karamellás tejjel ettük. Isteni finom, és még reggel is puha volt!

(Állítólag a tészta kis átvariálásával lehet ugyan így brióst sütni. Akkor 50dkg liszthez 3-4 evőkanál cukor kell, és csak kis kávéskanál só, a tetejére pedig a tojással kenés után fahéjas kristálycukor. Vastagabb hurkákat kell sodorni, a sütés pedig már megint ugyan az. Ez lesz a ma esti házi feladat! :D)

Egészségünkre! :P