2013. február 27., szerda

Bacon-be göngyölt májci

Ahhoz képes, hogy csak néhány éve eszem meg a májat, és csak egy-két éve eszem meg időnként szívesen is, ez a verziója az első falatra a kedvencemmé vált. Nem is értem, miért készítem ritkán, pedig ráadásul még gyorsan is megvan!! Az előkészület kb. 15 perc, a sütés meg úgy 30-35 perc (ami alatt pont le lehet törölgetni a nappaliban a szekrényt, virágzuhanyozással együtt! :D).

Hozzávalók:
  • kb. 1 kg nettó csirkemáj (gondolom, kacsából még jobb! a libába bele sem merek gondolni!!!),
  • szeletelt bacon szalonna (hogy súlyra mennyi, azt nem tudom, mert minden májra jut egy szelet; bár most legutóbb kénytelen voltam néhány csíkot hosszában megfelezni, mert a 2 csomag kevésnek bizonyult),
  • néhány gerezd fokhagyma (kb. 5-6 db),
  • morzsolt majoránna,
  • picike zsír (most házi sütésű csirkezsírral készült, de itt is nyerő lehet a kacsa, vagy a libazsír - ami szintén lehet sk!).

Elkészítése:
  1. Bekapcsolom a sütőt, kb. 180-200 fokra. Felszeletelgetem a fokhagymagerezdeket.
  2. Minden egyes májdarabba teszek néhány szelet fokhagymát (most kettő-kettő jutott, de bizony kevésnek bizonyult!), megszórom egy kevés majoránnával és körbetekerem a baconszalonnával. Fogpiszkálóval (ami hivatalosan a fogvájó nevet kapta a keresztségben, de ki az a barom, aki egy darabka fával akarja vájni a fogait???) megtűzöm.
  3. Az összeset tepsibe rendezem, körépotyogtatom a zsírt (nem sokat, 5-6 teáskanálnyi bőven elegendő), rászórom a maradék fokhagymát.
  4. Fedetlenül betolom az egészet a sütőbe, és 20-30-35 percig puhára sütöm úgy, hogy azért a szalonnának legyen ideje megpirulni-ropogósodni egy kicsit (az idő a hőfoktól függ), de ne égjen meg a máj. Kész.
Valószínűleg hagymás törtkrumplival a legjobb, de most nem volt se kedvem, se időm a krumplival pepecselni, úgyhogy a szuper-tuper rizsfőző főzött nekünk fincsi zöldséges rizsát, azzal ettük. Senki nem panaszkodott! :)))

Egészségünkre! :P



2013. február 20., szerda

Sült oldalas - sütőzacskóban sütve

A piacon járva, a kedvenc hentesbácsimnál egy gyönyörűszép oldalas szemezett velem. Olyan gyönyörű szép volt, hogy megszólalt, és azt mondta: "vegyél meg, vigyél haza, süssél meg!" Hát jó, gondoltam, ebből nagy baj nem lehet. Különben is, az idejét sem tudom, mikor ettem utoljára oldalast, mert szerintem én még nem készítettem soha, akkor valószínűleg még anyu sütött utoljára, annak meg legalább 7! éve már...

Tehát megvettem, hazahoztam és nekiláttam, hogy megsüssem. De hogy? A hagyományos verzió szerint oldalast feldarabol, besóz, tepsibe tesz, köré három tonna zsír és gyakran locsolgatva megsüt. Na ehhez több okból sem volt kedvem, először is, a locsolgatás ellenére is kiszáradt, amiket eddig sütöttem, másrészt csak rágondoltam a zsírban ázó száraz húsdarabokra, és már előre utáltam.

Aztán felgyulladt a fejemben a fény! SÜTŐZACSKÓ! Ha a csirkével működik, miért ne működne a malaccal? Legfeljebb tovább sütöm. Így lett az alábbi recept (amivel együtt valószínűleg a spanyolviaszt is feltaláltam!)

Hozzávalók:
  • kb. 1,5 kg gyönyörű oldalas (nagyon húsos, alig zsíros),
  • 8 gerezd fokhagyma - tüskékre vágva,
  • 2 fej vöröshagyma,
  • 1 db sütőzacskó,
  • só.
Elkészítése:
  1. A husit kb. 3 csontonként feldarabolom.
  2. A fokhagymagerezdeket tüskékre vagdosom. Az oldalas húsába kis "zsebeket" szúrok egy jó éles és hegyes késsel, és oda betűzködöm a fokhagymatüskéket. A husikat besózom.
  3. A vöröshagymákat félbevágom és papírvékony szeletekre vágom. A felét beleszórom a sütőzacskóba.
  4. Rápakolom a husikat, rászórom a maradék hagymát, és a zacskót jól bekötözöm. Aztán hústűvel megszurkálom. (Még egy pillanatig vacilláltam, hogy öntsek-e a zacskóba egy-két deci sört, de aztán nem mertem, nem tudom, hogy viselkedik a folyadék a zacsiban. Pedig biztosan megbolondította volna rendesen.)
  5. Kb. 1,5 óráig sütöm (ennek a hagyma nem annyira örült, mert kicsit megégett, de a husi pont jó puha és porhanyós lett). Utána az egészet átteszem egy tepsibe, és még kb. 10 percig pirítom, hogy színe is legyen, de ne sokáig, hogy nehogy kiszáradjon.
Jelen esetben majoránnás krumplifőzelékkel ettük (szerintem a sült oldalas amúgy is inkább főzelékekhez illik). Mmmm, isteni finom volt (és nem különben egészséges is)!

Egészségünkre! :P