Marinált(?) csirkemell

A csirkemell dög unalmas, én az ízét sem szeretem, mert konkrétan nincs neki. Viszont egy fogyókúrában kiemelt szerepe van, ezért kénytelen az ember egymillióféle módszert kipróbálni a változatosság jegyében. Ezt a receptet ma kipróbáltam, és úgy ítéltük meg, hogy helye van a kedvenc receptek között.

Hozzávalók:

• kb. 50  dkg csirkemell
• 1-1,5 dl narancslé (friss, vagy rostos, de ne koncentrátumból legyen!)
• 1-1,5 ek citromlé
• gyömbér (friss vagy szárított)
• fokhagyma
• só
• kevés olivaolaj

 

Elkészítése:

A narancs- és citromléből, gyömbérből és zúzott fokhagymából marinádot (páclét) készítek. A csirkemellet szeletekre vágom, bedörzsölöm sóval és a pácba teszem. Ezt így félreteszem egy-két órára a hűtőbe.

Kontakt grillben vagy grillsütő serpenyőben 6-8 perc alatt készre sütöm. Omlós és lédús marad, kellemes pikáns íze a fűszerektől lesz.

Köretként én ma zöldsalátát ettem hozzá dresszinggel, de szerintem passzol hozzá a krumplipüré is. Esetleg valami jóféle fűszeres csatnit lehet mellé pattintani. :)

Zöldbabfőzelék

Semmi faxni. Zöldbab és főzelék. Híresen nem tudok főzeléket készíteni, vagy leves lesz belőle, vagy megáll benne a kanál... Ez a főzi most kivételesen tökéletesre sikeredett, ezért gyorsan leírom, hátha legközelebb is sikerül. :)

Hozzávalók:

• 1 kg sárga hüvelyű bab (mirelit),
• 3 gerezd fokhagyma
• só
• kb. 3-4 ek zabpehelyliszt
• kb. 3-4 ek (jó púposan) tejföl
• pici olaj

Elkészítés:

Az olajon picit megfuttatom a fokhagymát, de nem pirítom meg (akkor keserű lesz). Ráöntöm a zöldbabot, picit (tényleg csak 1-2 percig) békénhagyom, aztán felöntöm hideg vízzel. Ettől az olaj nyomban kicsapódok, és undin néz ki, de ez majd elmúlik. Ha felforr, lejjebb veszem alatta a hőt, és így főzöm 20 percig(???). Félidőben összekeverem a tejfölt és a zabpehelylisztet. Amikor puha a bab, behabarom, és utána még picit forralom. Elvileg kész. (Másnapra picit jobban összeáll, egészen főzelék állaga van, az íze pedig nagyon finom. Bár ez biztos függ a felhasznált mirelit babtól is. Nekem legjobban a FeVita vált be!)

 

100 g zöldbabfőzelék

Energia: 59 kcal

Fehérje: 1,7 g

Zsír: 2,6 g

Szénhidrát: 8,4 g

Cuki fasírt édes pürével :) (gluténmentes cukkínifasírt + édesburgonya püré)

Az életmódváltás / fogyás / egészségesebb élet/étel érdekében, illetve mindezekre hivatkozással új földrészeket próbálok meghódítani a gasztronómia világában. Ez így elég nyálasra sikeredett, ezért nekifutok újra. Tehát, igyekszem jókat az asztalra tenni jól. A gyerekek aránylag jól veszik az új ízek állította akadályokat (Emese kevésbé, de azért van remény). A férj is nyitott és kooperatív, hálistennek, ezért ezen a téren nincs baj. A szűk keresztmetszet én vagyok. Itt a lustaság és az innováció koordináta-rendszerében kell manővereznem, megtalálni az optimális függvényt, ami a hiányosságot lehetőséggé, a késztetést tettekre váltja. Mindezek zászlóshajójaként született meg az alábbi kreálmány: Cukkinifasírt édesburgonya-pürével.

Hozzávalók:

A cukihoz:

• 3-4 db kicsi, zsenge, friss cukkini,
• 1-2 db tojás (a cukik méretétől függően),
• 3-4 fokhagymagerezd (ugyan attól függően),
• kb. 17 ek rizsliszt,
• só, bors (esetleg kakukkfű, de azzal még nem próbáltam)
• olaj
  

Az édesburihoz:

• 2 db nagy édesburgonya,
• 4-5 db sima burgonya,
• 2-3 fokhagymagerezd,
• 2 db babérlevél,
• só, bors,
• 1-2 ek vaj,
• 3-4 ek tejföl
  

Elkészítés:

Cukik:

A megmosott cukikat lereszelem (sajtreszelőn, semmi faxni). Ez alatt levet enged, úgyhogy jó alaposan kinyomkodom (teaszűrőn keresztül elég jól lehet "dehidratálni"). Hozzáütöm a tojás(oka)t, bele a zúzott fokhagymát, sót, borsot. Alaposan összemancsolom. Ezek után apránként (10-5-2-stb. kanalanként) adagolom hozzá a rizslisztet. Nem baj, ha híg és lágy, ettől még formázhatóak lesznek a kis pogik. De ha végképp lusta vagyok, akkor kanállal zuttyintom a forró olajba (7,5-8-as fokozat), mintha tócsnit sütnék. Pár perc alatt megbarnul, akkor megfordítom, a másik felét is megsütöm. Frissen ropogós, másnaposan már puha, de nem gumi. Az íze pedig mennyei!

Püré:

A kétféle krumplit felkockázom, hideg vízben felteszem főni. Megsózom, beleteszem a fokhagymagerezdeket (amiket hosszában 4-be vágok, így azt gondolom, jobban kifő az íze) és a babérlevelet. Kb. 20 perc(?) alatt puhára főnek, ekkor kihalászom a babérlevelet és a fokhagymát (ha egy-két darabka benne marad, akkor sincs katasztrófa) és leöntöm a levét. Krumplinyomóval összetöröm. Ekkor dobom rá a vajdarabkákat, és a tejfölt. Ezzel még jóóól összetrutyizom. Finom krémes állaga, és kicsit pikáns íze lesz. A tejföl és a babérlevél enyhíti az édes ízt, de mégsem a fűszerek dominálnak. Egyszerűen isteni.

A kettő együtt pedig - ízorgazmus.

100g cukkínifasirt:

Energia: 106 kcal

Fehérje: 4,7 g

Zsír: 2,9 g

Szénhidrát: 15 g

100 g édesburgonyapüré:

Energia: 135 kcal

Fehérje: 1,5 g

Zsír: 8,3 g

Szénhidrát: 13,3 g

Sült cékla, sült tök, sült hús

A mai menüt a véletlen, az ötlettelenség és a kíváncsiság hozta össze. Először is, a gyerekek egy "üzletkirándulás" során bepakoltak a kosárba egy-egy sütnivaló tököt. Ők csak babáztak velük, én viszont még nem tudtam mi lesz vele, de reméltem, hogy megússzuk a kommersz sült tök témát. Másodszor is, a héten többször szembejött velem a cékla, mint köret, de még nem próbálkoztam vele, viszont kíváncsi voltam, mit lehet kihozni belőle. Harmadszor pedig, ötletem sem volt, mi legyen a hétvégi menü, ami aránylag gyorsan összedobható, laktató de mégsem unalmas. Hát így állt össze a gyömbéres sütőtökkrémleves, a fokhagymás hirtelensült karaj és a sült cékla hármasa.

Sült cékla (a recept innen származik: http://www.tutitippek.hu/blog/sult-cekla.php)

Hozzávalók:

• kb. 80 dkg cékla
• 6 ek olívaolaj (kakukkfüves!)
• 6 ek  balzsamecet (lehet, hogy 5 is elég!)
• 6-8 gerezd fokhagyma
• oregánó (érzésre úgy 2 evőkanál)
• só, bors

Elkészítés:

1. A céklát meghámoztam, a gumókat nem túl kis darabokra vágtam (minden gumót 8 felé vágtam csak). Beledobtam a nagy jénaiba, és ráhajítottam a késsel préselt fokhagymagerezdeket.
2. Az olajat és az ecetet összekevertem, rálöttyintettem a céklára és megszórtam az oregánóval.
3. Rátettem a jénai tetejét, és jól összeráztam, hogy a céklát mindenhol bevonja az ecetes-fűszeres olaj.
4. 200 fokon kb. 1 óráig sütöttem.

Amíg a cékla megkezdte a sülést, felvágtam-kimagoztam-befűszereztem a tököt, és betoltam a cékla alá a sütőbe (kb. 15-20 perccel a cékla után, így egyszerre lettek kész). Amúgy így készült:

Sütőtökkrémleves (a recept innen származik: http://streetkitchen.blog.hu/2014/10/31/isteni_sutotok_kremleves)

Hozzávalók:

• egy szép nagy sütőtök (vagy inkább két nem annyira nagy)
• pár sárgarépa
• 1 dl olívaolaj
• egy csipet garam masala (na jó, kicsit több is elfér rajta!)
• 30 g vaj
• kb. 3cm friss gyömbér
• 2 dl kókusztej
• egy egész narancs leve (illetve ennek híján narancslé)

 Elkészítés:

1. Sütőtököt feldaraboltam (4-be vágtam), kimagoztam, a répát megpucoltam. A tököket és a répát tepsibe tettem. Meglocsoltam olívaolajjal, megszórtam garam masala fűszerrel, kis vizet öntöttem alá, és 180 fokon kb. 50 percig sütöttem.
2. Egy lábasban megolvasztottam a vajat, beledobtam az összeaprított gyömbért. A tökről lehúztam a héját és a répával együtt a lábasba dobtam.
3. Belelöttyintettem a kókusztejet és a narancslevet és botmixerrel simára pürésítettem.
4. 4-5 dl vízzel felöntöttem, sóztam-borsoztam, (az eredeti recept szerint ezen a ponton lehet beletenni chilit, de jelen esetben nem chiliztem a gyerekek miatt, a gyömbértől amúgy is pikáns lett).
5. Összerottyantottam és kész is. Sütőtökchips-szel díszíthetős (mi anélkül ettük, és senki nem panaszkodott).

És amíg sültek a zöldségek, felszeleteltem, kiklopfoltam a karajt, fűszereztem és pihentettem, amíg a cékla/tök 85%-os készültségű lett.

Hirtelensült hús

Hozzávalók:

• kb. 80 dkg karaj (egyben! - én szeleteltem fel, mert vékonyabbra vágom, mint a hentes)
• fokhagymagranulátum (a gyorsaság kedvéért, egyébként friss fokival csináltam volna)
• só
• liszt
• zsír

Elkészítés:

1. Tehát, felszeleteltem a húst, kiklopfoltam, és meglocsoltam rozmaringos olívaolajjal, megszórtam fokhagymagranulátummal és sóztam. Így hagytam állni vagy fél órát.
2. (Amikor már majdnem készen volt a cékla) vastag falú serpenyőben pici zsírt melegítettem. A húst lisztbe forgattam, és a serpenyőben hirtelen átsütöttem az egyik, majd a másik oldalát is (itt-ott pirosasra pirult, de most még időben eszembe jutott, hogy nem szabad egyenletes pirosra sütni, mert cipőtalp keménységre szárad. Így most kellően szaftos lett, és finom!).

A leves kellemesen pikáns, nem tolakodóan fűszeres lett. A céklára azt mondta a férj, hogy rosszabbra számított. :) Ez már eleve dicséret egy krumplin és rizsen szocializálódott férfiembertől! A hús pedig kivételesen finom, jó fokhagymás és szaftos. Dugig ettük magunkat! :D

Egészségünkre (máskor is)! :P

Tojássaláta

A minap az egyik kolléganőm (paleós diétán van egyéb egészségügyi okok miatt) tojássalátát rendelt valami rántott cuccal egy kajarendelős cégtől, de nagy csalódás volt neki. Már ekkor elkezdett motoszkálni a fejemben egy tojássaláta készítés ötlete, hiszen annyira egyszerűnek tűnik. Aztán tegnap a helyi visszafelé-ABC-ben láttam a csemegepultban tojássalátát, és megelégeltem a dolgot. Gyorsan körülnéztem tojássaláta-recept fronton, és kiválasztottam egyet, ami magát szerényen "A saláták királyának" aposztrofálta. Nahiszen! Aztán elkészítettem, kis módosítással, elhagyva belőle ezt, beletéve azt, és kénytelen vagyok elismerni, hogy a címke nem volt nagyzolás. Ez a saláta egyszerűen isteni! Le is írom gyorsan, hogy máskor is ihletet adjon! :)

Hozzávalók:

• 6 db keményre főzött tojás,
• 1 picike fej lilahagyma (gondolom, újhagymával is finom lehet),
• 1 db finom, érett paradicsom,
• 2 db virsli (tegnapról megmaradt, hát azt is belevagdostam),
• 1-2 gerezd fokhagyma (vagy fokhagyma granulátum - ez a gyorsabb! :) ),
• 1 dl(?) majonéz (történetesen zöldfűszeres majonéz volt itthon),
• 2 dl(?) tejföl,
• 1 teáskanál mustár,
• 1-2 evőkanálnyi burger szósz (Lidl-ből szerezzük be, isteni!)
• só, bors

Elkészítése:

1. Keményre főzöm a tojcikat (jó keményre, vagyis ez olyan 10 perces-féle).
2. A majonézt, tejfölt, mustárt, burger szószt krémesre keverem.
3. A hagymát alig látható méretű kockákra vágom, de tényleg, annál jobb, minél kisebb! A paradicsomot is picike kockákra, a virslit hosszában négybe és úgy kockákra.
4. Hármas pontban részletezett kockákat belekeverem a majonézes trutyiba. Sózom, borsozom, fokhagymázom. (Ha egész fokhagymát használok, akkor azt is belenyomom. Egyébként megszórom a granulátummal.) Az egész trutymót alaposan összekeverem.
5. A tojásokat meghámozom, hosszában négybe, majd keresztben is négybe vágom, és beleforgatom a trutymóba.
6. Jó két órára be a hűtőbe (egy egész éjszakás állás sem árt neki).
7. A kellő időben jóízűen elfogyasztom. Lehet köret pl. rántott husi mellé. Vagy főétel és köretnek valami kenyérféle.
8. (Legközelebb talán egy kis friss bazsalikomot is teszek bele.)

 Ennyiség. Laktató. Tápláló. Isteni! :)

Egészségünkre! :P

Tejszínes-kukoricás csirke

Az idejét sem tudom, mikor történt velem ilyen utoljára. Igazi örömfőzés; nem muszájból/éhségből/kötelességből, hanem alkotási hévtől fűtve. :) Ma meló közben bevillant egy kép egy tál illatos rizsről, rajta sárgásan-kukoricásan gőzölgő szaftos csirkedarabkákkal... Rögtön tudtam, hogy ebből valami jót kell kifőznöm. Végeztem némi előtanulmányt a hozzávalók tekintetében (elolvastam pár receptet, de egyik sem tetszett igazán), aztán hazafelé jövet összevásároltam mindenfélét a bótban, amiről azt gondoltam, jól jöhet a megálmodott kreálmányhoz.

Ezek voltak a hozzávalók:

• 1 kg körüli csirke felsőcomb filé (mert ez hús ízű, nem úgy, mint a csémell!),
• 1 közepes póréhagyma,
• 0,5 l laktózmentes habtejszín (tekintettel a férjre, mert baromi kedves vagyok!),
• 1 doboz kukoricakonzerv,
• 8 gerezd fokhagyma,
• valamennyi fehérbor,
• olaj, só, picike liszt.

És a roppant bonyolult művelet:

1. Felkarikáztam a pórét, pici olajon fedő alatt megpároltam. Aztán belezúdítottam az összezúzott fokhagymát. Öntöttem alá egy löttyenetnyi bort, és így pároltam tovább pár percig.
2. Ezalatt csíkokra vágtam a combfiléket. Amikor a hagyma már kellően megpuhult, beledobtam a csíkozott husit, picit pirítgattam, aztán öntöttem alá még egy kis borot, sóztam, lefedtem és így pároltam tovább. (Ekkor már brutális illatok keringtek a levegőben).
3. Kb. fél órát vagy kicsit többet pároltam így (hiszen a combnak több idő kell, mint a mellyehusinak), aztán levettem a fedőt, feljebb emeltem a gázt, és hagytam, hogy a szaft nagy része elpárologjon, de azért nem mind, mert isteni finom volt! :)
4. Szórtam rá úgy 2 csapott evőkanál lisztet, picit összeforgattam a hússal, hogy megkapja a hő a lisztet, aztán ráöntöttem a tejszínt. Nem is kellett rá mind a fél liter, mert úgy már nagyon lucskos lett volna. Összerottyantottam és tökéletes lett, pont jó szaftos. Ahogy a délelőtti éhemben megálmodtam.
5. Rizst főztem hozzá.

Aztán nem bírtam ki, és addig kóstolgattam, amíg jól megégettem a nyelvem. De muszáj volt, mert fantasztikus lett! 

Fotózni viszont lusta voltam. Majd. Egyszer.

Egészségünkre! :P

Bacon-be göngyölt májci

Ahhoz képes, hogy csak néhány éve eszem meg a májat, és csak egy-két éve eszem meg időnként szívesen is, ez a verziója az első falatra a kedvencemmé vált. Nem is értem, miért készítem ritkán, pedig ráadásul még gyorsan is megvan!! Az előkészület kb. 15 perc, a sütés meg úgy 30-35 perc (ami alatt pont le lehet törölgetni a nappaliban a szekrényt, virágzuhanyozással együtt! :D).

Hozzávalók:

• kb. 1 kg nettó csirkemáj (gondolom, kacsából még jobb! a libába bele sem merek gondolni!!!),
• szeletelt bacon szalonna (hogy súlyra mennyi, azt nem tudom, mert minden májra jut egy szelet; bár most legutóbb kénytelen voltam néhány csíkot hosszában megfelezni, mert a 2 csomag kevésnek bizonyult),
• néhány gerezd fokhagyma (kb. 5-6 db),
• morzsolt majoránna,
• picike zsír (most házi sütésű csirkezsírral készült, de itt is nyerő lehet a kacsa, vagy a libazsír - ami szintén lehet sk!).

Elkészítése:

1. Bekapcsolom a sütőt, kb. 180-200 fokra. Felszeletelgetem a fokhagymagerezdeket.
2. Minden egyes májdarabba teszek néhány szelet fokhagymát (most kettő-kettő jutott, de bizony kevésnek bizonyult!), megszórom egy kevés majoránnával és körbetekerem a baconszalonnával. Fogpiszkálóval (ami hivatalosan a fogvájó nevet kapta a keresztségben, de ki az a barom, aki egy darabka fával akarja vájni a fogait???) megtűzöm.
3. Az összeset tepsibe rendezem, körépotyogtatom a zsírt (nem sokat, 5-6 teáskanálnyi bőven elegendő), rászórom a maradék fokhagymát.
4. Fedetlenül betolom az egészet a sütőbe, és 20-30-35 percig puhára sütöm úgy, hogy azért a szalonnának legyen ideje megpirulni-ropogósodni egy kicsit (az idő a hőfoktól függ), de ne égjen meg a máj. Kész.

Valószínűleg hagymás törtkrumplival a legjobb, de most nem volt se kedvem, se időm a krumplival pepecselni, úgyhogy a szuper-tuper rizsfőző főzött nekünk fincsi zöldséges rizsát, azzal ettük. Senki nem panaszkodott! :)))

Egészségünkre! :P